Mindent a lovak sántaságáról

A vizsgálatnak talán ez a legfontosabb része. Ha kellő időt szánunk rá, rengeteg információt nyerhetünk általa.

Első pont a nyugalmi vizsgálat: a  megtekintés és a tapintás. Ilyenkor szemügyre vesszük a lovat a fejétől a farkáig - szó szerint. Ugyanis a gerinc vizsgálatát is érdemes elvégezni. Megnézzük, hogy bárhol látunk-e eltéréseket. Fontos a paták szimmetriájának vizsgálata. Ha az egyik pata meredekebb, a másik laposabb, hátterében régóta fennálló, enyhe sántaság is lehet. Duzzanatokat, szűrődéseket keresünk. Megnézzük az izmok szimmetriáját. Izomsorvadás egy-két hét alatt is kialakulhat, jellemzően régebb óta fennálló sántaság, esetleg idegi funkciózavar áll a háttérben. A végtagok tapintásakor nézzük a hőmérsékletbeli eltéréseket. Érzékenységet keresünk az inakon, szalagokon, csontfelszíneken. Megfigyeljük, hogy az egyes ízületek nincsenek-e feltelve. Megnézzük az ízületek mozgathatóságát és a mozgatással kiváltható fájdalmat. Sokszor az ízületek nem hajlanak annyira, mint kellene. Ennek hátterében krónikus ízületbetegségek is állhatnak, de lehet, hogy csak a rugalmasság korral történő csökkenésével állunk szemben. A patákat végignyomkodjuk a patakutató fogóval a szarutokon belüli képletek fájdalmasságát keresve.

Ezt a mozgás vizsgálata követi. Első fázisban megnézzük a lovat lépésben, egyenes vonalon, kemény és puha talajon. A lépés, mint jármód nem túl informatív, de néhány betegség, mint például a kakaslépés, vagy a térdkalács fixálódása, esetenként az ataxia ilyenkor látható a legjobban. Súlyos fokú sántaság esetén (patatályog, törés, súlyos ínsérülés, savós patairha gyulladás stb.) nem is kell tovább menni. A kemény talajon, kis körön történő léptetés viszont nagyon informatív lehet, főleg a lábvég legalsó részének problémái láthatóak ilyenkor.

Ezután kemény és puha talajon is megnézzük a lovat ügetésben, egyenes vonalon. Az esetek többségében így lehet a legjobban eldönteni, hogy melyik végtagra sántít a ló. Az elülső végtagok esetében ez sokkal könnyebb, csak egy sort érdemes megjegyezni: "balra biccent, jobbra sántít". Természetesen ezt fordítva is mondhatjuk. Úgy kell értelmezni, hogy ha megállapítjuk, hogy melyik végtagot terheli a ló, amikor a feje mélyebbre kerül, biccent, bólint, akkor már tudjuk is, hogy a túl oldali elülső végtagra sántít. A hátsó láb (helyesebben mondva hátulsó végtag) sántaságot úgy tudjuk eldönteni, hogy hátulról nézve megfigyeljük a külső csípőszögletek mozgását. Amelyik oldali külső csípőszöglet nagyobb mozgással bír, az a sánta oldal. Legtöbbször többet mozdul lefelé ez a csont, de ritkábban felfelé tér ki jobban, mint az egészséges oldali csípőszöglet. 

Ezután jöhet a futószár, szintén kemény és puha talajon. A magam részéről a kemény talajon történő futószárazást sokszor kihagyom, mert nem szeretném, hogy a ló itt elcsússzon, de ha nem egyértelmű a többi vizsgálat eredménye, akkor megnézem. Futószárazáskor először is azt nézzük, hogy a sántaság melyik kézen erősebb: amikor a sánta végtag a külső, vagy amikor a belső körön van. És itt egy fontos mondanivalóhoz értünk: nem mindig a belső oldali végtag a sántább! Ez sok tényezőtől függ, de egyes betegségeknél gyakran ugyanazt találjuk. Jobban látszik a sántaság a belső körön azoknál a lovaknál, amelyeknek patahenger szindrómája, mély ujjhajlító ín sérülése van, de a térd fájás is jellemzően a belső oldalon látványosabb. De a külső oldalon fokozottabb a sántaság az egyenítő szalag sérülésénél és a csánkízület gyulladásánál. A vállkörnyéki fájdalom sokszor egyformán látszik mindkét kézen. A kemény és puha talaj összehasonlítása is sok információ rejthet magában. Rosszabb a sántaság patahenger szindrómánál, ízületgyulladásoknál kemény talajon, míg az ínfájdalmak legtöbbször rosszabbak puha talajon. Ha vágtában a ló keresztezik, gyakran hátulsó végtag sántaság áll a háttérben. Vágtában jellemzően csökkent a hátulsó végtagok toló impulzusa egyenítő szalag sérülésnél és kereszttájéki fájdalomnál.

Az utolsó elem a lovas alatti vizsgálat. Akkor alkalmazom, ha a sántaság enyhe, nehezen lehet elbírálni, a hátfájdalmát szeretném látni, illetve, ha kifejezetten a lovagláshoz kapcsolódik a probléma.

Bár tematikailag ide tartozik, mégis külön írtam a hajlítási próbáról.

Ha mindezzel megvagyunk, következik a diagnosztikai érzéstelenítés.